Zelk Zoltán:

Őszi dal

Nyári esték, víg cigány,

apró tücsök, ég veled!

Így búcsúznak a fűszálak,

virágok, falevelek.

Avar lepi hegedűdet,

köd takarja már vonód,

kikeletig nem hallhatjuk

a víg tücsök-nótaszót...

Be szép volt! A csillagok is

azt hallgatták odafenn,

s talán néha táncoltak is

égi aranyréteken.

Így búcsúztak a tücsöktől...

Szél zúg, jő a zivatar:

nyári tücsöknóta után

búcsúztató őszi dal.

 Áprily Lajos

 Ősz

Most már a barna, dér ütötte rónán

mulandóságról mond mesét a csend.

Most már szobádba halkan elvonulhatsz

s hallgathatod az álmodó Chopint.

Most már a kályhatűz víg ritmusára

merenghetsz szálló életed dalán,

míg bús ködökből búcsút int az erdő,

mint egy vörös hajú tündér leány.

Ha elolvasol egy könyvet, legfeljebb azt kockáztatod, hogy többet tudsz meg a világról.

Iselin C. Hermann

.                                                                                                                                                                                  

Önmagában a szeretet nem elég. Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett, akiket szeretünk, sosem elég azt mondani, szeretlek, hanem minden áldott nap ki is kell mutatnunk azt a szeretetet, még olyankor is, amikor akadályokat gördít elénk az élet.
Jane Green